Interjú Pierre Abélard-al
(első rész)

-Milyen érzés ezzel a névvel élni?
-Manapság már hál' istennek nem ismerik olyan sokan a skolasztikus filozófia eme nagyját, illetve azokban a körökben, ahol mégis, általában képesek a megfelelő modorral viszonyulni a dologhoz.
-Ön olajoshal-exportőr. Nem zavarja a neve az üzleti életben?
-Nos, a legtöbb üzletet ma már nem magam, hanem képviselőim által bonyolítom. A vállalatom nevéből nem lehet következtetni az enyémre, így az csak a legfelsőbb körökben forog közszájon. Igazán sosem jelentett problémát, legföljebb mosolyra fakasztotta néhány üzlettársamat. Talán néhányszor még segített is, jobban a fejekben maradt, mint mondjuk a konkurenciáé.
-Mi a neve a vállalatának?
-Svansson Fish Export Co. Ltd.
-Ön mikor szembesült először a nevével, illetve azzal, hogy az megegyezik egy híres emberével?
-A gimnázium alatt, történelemből tanultunk róla; egyből ugratások céltáblája lettem, ezek eleinte inkább kedves, szeretetteljes csipkelődések voltak a barátaim részéről. Aztán kiderült, hogy mi történt szegény druszámmal, és pokollá változott az életem.
-Márminthogy kasztrálták. Az elődjét.
-Igen. A gyerekek nagyon gonoszak tudnak lenni...
-Hogyan tette túl magát a csúfolódáson?
-Vártam, hogy abbamaradjon, de sajnos pár gyereknél mindvégig rajtam maradt a bélyeg.
-Nem gondolt rá, hogy iskolát vált?
-S ugyan, mire mentem volna vele? Talán ha műszaki szakközépiskolába jelentkezem át, ott nem tanultak volna róla, nekem azonban semmiféle érzékem nincs a reáltudományokhoz. Tűrtem hát. Szerencsére sok jó barátom is volt, akik a védelmemre keltek, vigasztaltak, ha kellett.
-A szerelmi életére milyen hatást gyakorolt ez a végzetes történelemóra?
--Volt olyan lány, aki éppen emiatt kezdett érdeklődni irántam, egy idő után talán valamiképp vonzóvá is válhatott flörtölni velem a lányok szemében.
-S önnek is lett egy Héloise-a?
-Héloise-om nem, viszont alkalmi kapcsolatok akadtak bőven...
-Tehát e téren nem volt oka panaszra...
-Mondjuk úgy, hogy minden bringát kipróbáltam amit lehetett, s némelyikkel több kört is mentem...
-Milyen bringák voltak ezek?
-Nos, akadt összecsukható Csepel, de 21 sebességes Shimano-váltós versenykerékpár is köztük...
-Gimnázium után merre vitte tovább az útja?
-A Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági Karára felvételiztem, majd itt tanultam alkalmazott közgazdaságtant 2 évig...
-Egy pillanat, az előbb azt mondta, semmi érzéke a reáltudományokhoz!
-Nos, ez igaz.
-Akkor hogy vehették fel a közgazdasági karra?
-Nem vettek. Hazudtam. Csak kíváncsi voltam, figyel-e?
-Szóval hazudott?
-Igen.
-És még miben hazudott? A szerelmi kalandjaiban? Az egész gyerekkorában? Egyáltalán Pierre Abélard-nak hívják magát?
-Igen. A többi mind igaz. Ne haragudjon.
-Ne haragudjak... Miféle játékot játszik ön velem?
-Néha nem tudom megállni, hogy ne csintalankodjak. Belém bújik a kisördög. Sajnálom, kérem folytassuk tovább az interjút. Kérdezzen, s én legjobb tudásom szerint, becsületesen válaszolok, ígérem.

                                                                             -----