Fatikus funkció

Valami nyereményt, gondolom, ingyen piát ajánlott fel anno (dazumal) a DJ annak, aki megmondja, melyik szám kezdődik úgy, hogy "I get no time". Misi rögtön odalépett a helyes válasszal, egyúttal ki is javítva a felkészületlen lemezlovast, hogy a Chumbawamba slágerének szóban forgó sora valójában "I get knocked down"; mindazonáltal járt a beígért jutalom. Mindezt csak azért mondom el, mert ez a fals egykori mondat a maga tökéletlenségében is rezonál valamelyest a mostani helyzetemre: már egy hete folyik a képzés, melynek végén remélhetőleg munkába állhatok, így kevés időm marad a kis Dénesre, azaz a blogra. A bejegyzés folytatásában, az eddig leírtakon túl egy füst alatt exuzálom magam (most), amiért kénytelen vagyok  tudósítani az olvasóközönséget a további posztok várható ritkulásáról, valamint kifejezem abbéli reményemet, hogy, ha nem is a megszokott gyakorisággal, de folytatni fogom mindazt a mókás, megdöbbentő és elgondolkodtató sziporkázást, amire az utóbbi időkben oly szép számmal voltak kíváncsiak azok, akik valamilyen módon tudomást szereztek erről az eldugott, vad kis lugasról az infosztráda mellett, bármit jelentsen is ez.