Megdöbbentő felfedezést tettek azok a magyar kutatók, akik a Guatemala észak-keleti részén élő törzsek kultúráját kutatják. A dr. Gottenficker Kálmán vezette hatfős csoport négy hétig lakott együtt egy elszigetelt kis közösséggel, melyet ők fedeztek fel. "A nyelvök nagyon hasonlít a körülöttük élő nagyobb törzsekéire-mondja, dr. Gottenficker-így ölég jól mög tudjuk érteni őket. Úgy hívják magukat, hogy  >a barnák<, vezetőjök pedig maga >A Barna<-folytatja a Szegedi Tudományegyetem professzora. A férfiaknak gyönyörű szopósszája van, a nők erős, robusztus fölépítésűek. A legnagyobb meglepetés azonban akkor ért minket, mikor vezetőjök böleegyezött, hogy rögzítsük, amint elénekel egy párat a törzs dalaiból. Hangsúlyozom, ezök az embörök mind ez idáig ismöretlenök voltak a világ számára, mi vagyunk az elsők, akikkel kapcsolatba léptek az úgymond civilizált világból. Épp ezért volt olyan megdöbbentő, amikor vénjük énekölni kezdett. Először szent állatukról, a >Hófehér Jaguárról< énekölt nekönk, majd egy szomorú nóta jött >Keserű Méz< címmel. Magunk is nagy United rajongók lévén hitetlenkedve mörödtünk egymásra, ekkor bölefogott egy mögejtően szép szörelmös dalba, amely arról szólt, hogy >Hajnalban még a Nap is más!< Szóhoz sem jutottunk, ezt ő annak tudta be, hogy mögrendített minket az ének, ezért azt mondta, még ölénekel egy vidámat is a végére, ami arról szól, hogy két férfi szöret egyszörre egy asszonyt! Elöjtöttem a mikrofont, egyik kollégám pedig elájult, amikor a >Hárman Párban< ismerős strófáit hallottuk föltörni a vén bennszülött a szájából. A mai napig nem tudjuk, hogyan löhetségös ez. Fölvettök a kapcsolatot Pély Barnával, illetve mögvizsgáljuk a DNS-ét is, nem találunk-e benne mongoloid markört, bár fogalmam sincs, hogyan löhetne kapcsolat közte és a >barnák< közt."