2013. május 22., szerda

Hogy mi lesz a vége nem tudom...
Seggbenyom egy őrült masztodon
Amikor a kis falunkban nyugovóra térnek, anyám mondj el értem egy imát!
Apai nagyanyám nem sok mindent tett értem, de arról legalább leszoktatott, hogy az ujjaimat ropogtassam. A következőképpen: "Jajj, ne ropogtasd már az ujjaidat! Olyan vagy, mint az a bemondó, az csinálta ezt állandóan." "Melyik?" "Nem emlékszem a nevére. Már meghalt." Ezzel hagyta a legnagyobb nyomot az életemben, pedig nem is volt szándékos. Néha mindenkinek sikerülhet.

U.i.: Jó, egyszer, max. kétszer átvettük a mértékegységeket is, merhogy napközis tanárnő volt, asszem, dehát amennyi közöm van a matekhoz, akár az alapszínek szagáról is magyarázhatott volna, persze nem volt ilyen kreatív. Meg zsíroztunk (ami ugye egy kártyajáték), illetve levertük a molyokat a WC plafonjáról még egész kicsi koromban, meg talán egyszer elvitt minket a bátyámmal az Állatkertbe(?), de ennél több tényleg nem ugrik be.

2013. május 16., csütörtök

Whawhawhawha what is it
Whawhawhawha what is it
What lurks in the bush of thorns with leaves of green?

I thought it was either a fox or a hare
Neither a fox nor a hare,
The old lady and the heir
Sprang out of the bush of thorns with leaves of green

I thought it was either a fox or a roe
Neither a fox nor a roe,
The old lady and a beau
Sprang out of the bush of thorns with leaves of green

2013. május 15., szerda

Azért ebben az olcsó temetkezésben van ráció. Mennyi minden kijön így olcsóbban. Például ha műtik a hozzátartozódat, és te segítesz az orvosnak, olcsóbb lehetne. Vagy ha házasodni akarsz, összeadod magatokat, csomót spóroltál. Utazni is lehet sokkal kevesebből, ha építesz magadnak repülőgépet meg hotelt. Vagy ha olvasni akarsz egy jó könyvet, megírod te magad, meg se kell venni. Miért nem jutott ez eszébe eddig senkinek? Hát ezért kell a Fidesz!





2013. május 12., vasárnap

Mi lesz a szén-dioxidból, ha megőrül? Ezt Kubitól kérdeztem egy kémiaórán. Ő kint volt az Egyesült Államokban egy évet, úgyhogy talán valahol azt hittem, evidens a poén. Szén-monoxid?-kérdezte. Igen-feleltem-, ha a szén-dioxid megőrül, elveszt egy szénatomot... De azért, kissé feldúltan elmondtam neki a megoldást is: Insane-dioxid lesz! És Sárai tanárnő csak magyarázott tovább...

2013. május 9., csütörtök

Tapasztalat

Mikor kisgyermekként szüleimmel megnéztem a Moziklip c. filmet, a Kacsamajom mellett a legtöbb fejtörést a Sziámi zenekar Százbolha c. száma okozta. Magam is eképpen interpretáltam a refrént, pedig nem tudtam, mi a szám címe. Csak azt, hogy apámnak nagyon tetszik, főleg a kérdéses rész. Amikor anyámhoz fordultam a kételyemmel, hogy száz bolha mért csak egyszer jó, és ha egyszer jó, az miért nagyon jó, mindig csak annyit mondott, hogy ha nagyobb leszek, majd megértem. De csak teltek az évek, és én még mindig nem jöttem rá, mi lehet az a nem gyereknek való üzenet, amit a bolhák hordoznak, mi lehet az a rejtett szubsztancia, amely e rovarok által magában hordozza a huncutságot, illetlenséget, amelynek értelmét majd csak ártatlanságomtól megfosztva, az évek viharaiban megedződve láthatom meg végre én is. Aztán tizenöt évesen egyszer csak leesett. Hirtelen, mint a nyári zápor. Hogy az volt-e a pillanat, amitől fogva felnőtt voltam? Á, faszt, még csak közel se volt.




U.i.: Utálok károgni... De azért akkoriban, ha egy kisgyermeket elvittek egy filmre, ami a kortárs zenéről szólt, olyan előadókat látott, mint a Sziámi, a KFT, a V*Moto-rock vagy a Napoleon Boulevard, ezzel szemben a Viva Comet idei fellépői a teljesség és minőség igénye nélkül: Anti Fitness Club, Fluor Tomi, Radics Gigi, Majka, Hien.... Persze, ez a mainstream, lehet mondani, hogy vannak olyan kevéssé ismert zenekarok, amik jó zenét játszanak, csak meg kell találni őket (persze), de anno ez volt az a szint, ami mindenkihez eljutott. Lehet kommunistázni is, de az elnyomás legalább a kreativitásnak jót tett.

2013. május 4., szombat

Tények

Ha egy filmben Faith-nek hívnak valakit, az tuti Face lesz, mire kikerül a szinkronstúdióból. A másik problémás név a Christian, a Spinédzserek c. filmnél pl. kábé fél órát gondolkoztam azon, mért hívnak egy fehér szereplőt Chris-Chen-nek, mikor semmilyen kínai kapcsolata nem volt. Ami még gyönyörű (törvény), az az, amikor a protagonista kocsijában megy a rádió, ő énekelni kezd, szól az eredeti dal, a magyar hang meg valami elborjadt fals angolsággal, és mindig ütemkéséssel kontrázik rá. Ezt a szót, hogy elborjadt, most találtam ki, és nagyon tetszik.
Vannak dolgok, amiket egy fiú tud. Nem kérdezi, nem tanulja; a vérében van. Tudja, ahogy előtte is tudták már, talán nem az apja, talán nem is a családjából valaki, de fiúk előtte, sok-sok generáció hordozza Y-kromoszómájában, mintha egy ősatyától származnánk mindannyian. Szinte biztos vagyok benne, hogy soha senki nem mondta el, mi az a Kornel 1-2-3, mégis olyan természetességgel alkalmaztuk minden kispályás focimeccsen, mintha mindegyikünk öröktől fogva ismerné. Talán így is volt.