Kognitív disszonancia

Ezúttal egy másik orvosi váró (semmi bajom, csak alkalmassági vizsgálatok), fiatal pár érkezik, a férfi szimpatikusnak tűnik, még az is megfordul a fejemben, hogy túl jó a nőjéhez képest. Kedvesen beszélget a takarítószemélyzettel, a nő bemegy vizsgálatra, én meg nézem, flip-flop van a faszin. Újratervezés, azonnal átértékelem a véleményem, hogy lehetne szimpatikus, ha flip-flop van rajta, vagy lehetséges a kettő együtt? Pár másodperc zavar, nem tudtam a helyére rakni a dolgot, aztán egy kicsit elfordul és megkönnyebbülök, nem, ez hálistennek hagyományos papucs, nincs semmi baj, működik az emberismeretem.

Mi az amikor az athéni egyetemen végzett diákok csoportosan kirándulni mennek?
"Indul a görög alumni"
Bocsánat.

Hosszú, hosszú mondatokat bezzeg tudok írni, de

Például tegnap is, mikor két külföldi nő érdeklődött bátortalanul és eredmény nélkül a helyes irány felől a villamoson másoktól, én meg nem mentem oda segíteni, egyrészt mert olyan izének éreztem, hogy odalépjek villogni az angolommal az utasoknak, pedig nem lett volna az, másrészt mert hiába tudok angolul, ha tájékozódni egyáltalán nem tudok és 98,64 %, hogy nem tudtam volna elmondani, merre kell menniük, amit persze meg lehetett volna kérdezni valakitől, de akkor az meg még izébb lett volna, vagy nem, és míg ezen vívódtam, hirtelen leszálltak nyilván rossz helyen, lelkiismeret-furdalásom volt.
Talán ezt is kompenzálandó léptem ma oda, mikor egy Németországban élő, angolul beszélő kirgiz lány magyarosítani próbálta  a jogsiját a háziorvosi rendelőben, de csak annyit értem el, hogy még ott maradt megkérdezni egy másik orvost is, aki valószínűleg szintén azt mondta neki, hogy jöjjön vissza holnap a kollégához. Ugyan a sajátomnál rákérdeztem, nem tudna-e segíteni, de az meg előbb az okmányirodába küldte volna a lányt, ahol pedig már volt, csak én ezt nem tudtam, viszont legalább volt kivel csevegnie a rendszer bonyolultságáról míg várakozott, úgyhogy mondjuk, hogy ez félsiker.
De ha tegnap a villamosos baki előtt nem adok patét két olasznak a boltban, teljes csőd lett volna ez a hét szociálisan, pedig még csak kedd van.

A múlt darabkái-megint egy

Három fluffer megy az utcán...-kezdtem. Misi folytatta: Szembe jön Lorán Lenke, aszongya: "Há taníccsatok má meg..." -Ez utolsó mondatot amolyan cigányosan hangsúlyozta Misi. Itt talán eleve véget ért a rögtönzött vicc, kirobbanó kacagásom azonban mindenképp beszüntette e bizarr életképp további evolúciójának esetleges lehetőségét: ami tökéletes, azt nem kell tovább ragozni. A levegővétel és az artikuláció közötti vékony határmezsgyén egyensúlyozva a következő kérdéseknek próbáltam hangot adni: 1. Lorán Lenke honnan ismeri fel, hogy a három nő valójában fluffer? 2. Miért érzi úgy, hogy meg kell tanulnia tőlük a szakmát? 3. Miért mímel cigány akcentust, mikor előjön a farbával? Természetesen már akkor is tudtam, hogy bizonyos kérdések jobb, ha örökre nyitva maradnak.

Interjú Pierre Abélard-al
(első rész)

-Milyen érzés ezzel a névvel élni?
-Manapság már hál' istennek nem ismerik olyan sokan a skolasztikus filozófia eme nagyját, illetve azokban a körökben, ahol mégis, általában képesek a megfelelő modorral viszonyulni a dologhoz.
-Ön olajoshal-exportőr. Nem zavarja a neve az üzleti életben?
-Nos, a legtöbb üzletet ma már nem magam, hanem képviselőim által bonyolítom. A vállalatom nevéből nem lehet következtetni az enyémre, így az csak a legfelsőbb körökben forog közszájon. Igazán sosem jelentett problémát, legföljebb mosolyra fakasztotta néhány üzlettársamat. Talán néhányszor még segített is, jobban a fejekben maradt, mint mondjuk a konkurenciáé.
-Mi a neve a vállalatának?
-Svansson Fish Export Co. Ltd.
-Ön mikor szembesült először a nevével, illetve azzal, hogy az megegyezik egy híres emberével?
-A gimnázium alatt, történelemből tanultunk róla; egyből ugratások céltáblája lettem, ezek eleinte inkább kedves, szeretetteljes csipkelődések voltak a barátaim részéről. Aztán kiderült, hogy mi történt szegény druszámmal, és pokollá változott az életem.
-Márminthogy kasztrálták. Az elődjét.
-Igen. A gyerekek nagyon gonoszak tudnak lenni...
-Hogyan tette túl magát a csúfolódáson?
-Vártam, hogy abbamaradjon, de sajnos pár gyereknél mindvégig rajtam maradt a bélyeg.
-Nem gondolt rá, hogy iskolát vált?
-S ugyan, mire mentem volna vele? Talán ha műszaki szakközépiskolába jelentkezem át, ott nem tanultak volna róla, nekem azonban semmiféle érzékem nincs a reáltudományokhoz. Tűrtem hát. Szerencsére sok jó barátom is volt, akik a védelmemre keltek, vigasztaltak, ha kellett.
-A szerelmi életére milyen hatást gyakorolt ez a végzetes történelemóra?
--Volt olyan lány, aki éppen emiatt kezdett érdeklődni irántam, egy idő után talán valamiképp vonzóvá is válhatott flörtölni velem a lányok szemében.
-S önnek is lett egy Héloise-a?
-Héloise-om nem, viszont alkalmi kapcsolatok akadtak bőven...
-Tehát e téren nem volt oka panaszra...
-Mondjuk úgy, hogy minden bringát kipróbáltam amit lehetett, s némelyikkel több kört is mentem...
-Milyen bringák voltak ezek?
-Nos, akadt összecsukható Csepel, de 21 sebességes Shimano-váltós versenykerékpár is köztük...
-Gimnázium után merre vitte tovább az útja?
-A Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági Karára felvételiztem, majd itt tanultam alkalmazott közgazdaságtant 2 évig...
-Egy pillanat, az előbb azt mondta, semmi érzéke a reáltudományokhoz!
-Nos, ez igaz.
-Akkor hogy vehették fel a közgazdasági karra?
-Nem vettek. Hazudtam. Csak kíváncsi voltam, figyel-e?
-Szóval hazudott?
-Igen.
-És még miben hazudott? A szerelmi kalandjaiban? Az egész gyerekkorában? Egyáltalán Pierre Abélard-nak hívják magát?
-Igen. A többi mind igaz. Ne haragudjon.
-Ne haragudjak... Miféle játékot játszik ön velem?
-Néha nem tudom megállni, hogy ne csintalankodjak. Belém bújik a kisördög. Sajnálom, kérem folytassuk tovább az interjút. Kérdezzen, s én legjobb tudásom szerint, becsületesen válaszolok, ígérem.

                                                                             -----

-Schatz!
............
-Ja, mein Liebchen?
-Sag mal, kann ich mit Wahnsinn spielen?
............
-Tja, wie Du willst, Lieb...

Und so beginnt Herr Lindner Amok zu laufen.

A múlt darabkái- kitudjamárhanyadik

Régen, még a mobiltelefonok előtti időkben Pál Gábor egyszer viccet mesélt a vonalason. Valami ilyesmit:
"Egy apáca utazik a taxiban. Egy idő után megszólal a sofőr: Ne haragudjon, nővér, tudom, illetlenség, de még sosem csókolóztam apácával, és nagyon szeretném tudni, hogy milyen... Hát, ha katolikus vagy, és nincs feleséged, legyen-mondja az apáca. Csókolóznak, mennek tovább, aztán a taxis hirtelen félrerántja a kormányt és siránkozni kezd: Jajj, bocsásson meg, nővér, hazudtam, zsidó vagyok és családom is van!
Mire az apáca: Semmi baj, én meg Isten vagyok és jelmezbálba megyek..." Hosszú csend a vonal két végén, ahogy próbálom értelmezni a hallottakat. "Miért megy Isten jelmezbálba? Miért taxival megy, ahelyett, hogy egyszerűen materializálódna a helyszínen? Miért öltözik apácának és miért smárol egy zsidó taxisofőrrel?" Ezek a gondolatok cikáznak a fejemben, míg a Pál hangja félbe nem szakítja merengésemet: "Jól van, neked se mesélek viccet többet..." Most már megkérdem: "De mért megy Isten taxival jelmezbálba?" "István! István vagyok és jelmezbálba megyek!"- oldja fel végül kissé ingerülten a rejtélyt Pál. Később a Zöld Pardonban- még a Petőfi-hídnál, a régi helyén volt-találkoztunk srácok-lányok, ott meséli, hogyan sikerült lelohasztanom az értetlenségemmel. Misinek tetszik a sztori, nevet, de ez a Pálnak nem elég, ő a poén utáni instant reakcióra pályázik, ezért mikor Csomi megjön, neki is elmondja a viccet, ezzel igazolva, hogy a hiba nem abban volt. Ismét hosszú csend, majd Csomi megkérdi: "Jelezma? Az valami város? A Bibliában van? Miért megy oda Isten?" Pál ekkor már káromkodik, Misi mintegy vallásos révületben térdre hullva röhög a földön, Gazda Ákos pedig kis félmosollyal az ajkán csak annyit mond: " Gábor, nem lenne jobb, ha ezt a viccet ezentúl inkább Bélával mesélnéd?"

Úgy kéne szerelmesnek lenni, ahogy az 50-es, 60-as évek amerikai slágereiben.

Összeesküvés-elmélet

Tegnap vásároltam pár pólót meg inget (egyébként baszott olcsón), íme a cetli az egyikről:

Származási hely: Kína
Gyártó neve: Ho Chi Ming Co.
Gyártó címe : Kína, Bejging Mao Che tung 1253

Ugyanezen póló másik fityulája szerint az anyag: Linen-mix

Nem kell kriptográfusi diploma hozzá, hogy lássuk: a kommunisták csak az alkalomra várnak, hogy ismét világuralomra törhessenek!

Azért most ezt a pólót fogom felvenni, mert jól néz ki. Ja, és a színe: vörös.

"Néha egy mozi a hétvégéken
 Lazulni próbálsz úgy mint régen
 Néha egy koncert, hol jól érzed magad..."  

És néha sikerül. Iron Maidnem a ZP-ben a fiúkkal, beszélgetés, sörözés, kis tombolás, csocsó-pricesless.
Azazhogy 600 Ft, amihez még egy sör is járt. Király. 30-on túl is lehet jó a buli.

És még Eddie is kijött a végén.