Azt mondják az elsőt sohase felejted el...

Ééés... Megvan az első fogásom is! Rugós kés a csomagban, én a monitorban, intézkedés hátul. Korábban már fogtam két óriáscsúzlit is, az se gyenge, de hát mégse olyan nehéz észrevenni, meg nem is lett belőle semmi, visszavitte feladni, most meg ki tudja, talán még meg is büntették a faszit, de ha csak simán elvették, akkor is kellett a rendőr, mindenképpen büszke vagyok magamra.

Néha a legfurább helyekről...

Mostanság nem igazán éreztem szükségét, hogy bármit is írásban megosszak az életemből, de amellett azért mégse mehetek el szó nélkül, hogy Pierre Woodman, a pornókirály és análpápa szerint kúl vagyok. 95%-ban biztos vagyok benne, hogy ő volt az a barátnőjével (utánanéztem, Sophie Paris a művészneve, persze magyar), akiknek mind első kosárban, mind hátul alkalmam nyílt hozzájárulni a biztonságos utazásához. Mikor pakolták el a cuccukat, még karattyoltak valamit franciául, én meg megkérdeztem, minden megvan-e, esetleg hiányzik valami -ekkor még nem is esett le, hogy ő az, nálam ez minden utasnak kijár-, a nő magyarul válaszolt, hogy biztos mindjárt jön a kabát, semmi gond, PW pedig franciás akcentussal megjegyezte: " You're cool... Nice, there are not many people like this anymore. Merry Christmas!" Vagy valami ilyesmit, azt, hogy kúl vagyok, megjegyeztem. Hát kérem. Azért nem mindennap mond ilyet az embernek egy análpápa, ezután pedig azt is elmondhatom magamról, hogy ha csak részlegesen is, de vetkőztettem már le pornószínésznőt. Man, I'm cool.

What dreams may come

Délelőtt azt álmodtam, hogy valami lebujban, ahol -talán felszolgálóként- dolgozom, belekeverdetünk egy maffia-leszámolásba a Dános Zsoltival. Nálunk is volt fegyver, és visszavonulás közben egyikünk (azt hiszem a Zsolti) le is lőtt egy gengsztert. Ezután egy másik haverommal mentünk vissza ugyanoda, vagyis az irodába az elmaradt béremért. Haboztam az ajtó előtt, arra gondoltam, talán mégse jó ötlet számonkérni a fizut, tekintve, hogy a főnököm a maffia feje is egyben, de a haverom benyitott; ott volt az összes nagykutya, emberi piramist alkotva álltak egymás tetején, hogy a legfelső kilásson egy jó magasan lévő poros faablakon. A haverom ekkor kislánnyá változott és fölszaladt a gengsztergúla tetejére kandikálni. Snitt.

Namármost tegnap beszéltem a Zsoltival telefonon, ennél több alapja nem igazán van a sztorinak. A fizetéssel eddig nem volt gond, attól eltekintve, hogy még szeptemberben én 2 túlórával többet számoltam magamnak, de csak fejben tartottam nyilván, nem írtam le sehova, úgyhogy nem is reklamáltam érte, és azóta már túl is tettem magam a dolgon. A tűzpárbajt, a szervezett bűnözéssel életvitelszerűen foglalkozó személyek kupacát, a kislányt meg a faablakot meg nem is próbálom megfejteni.

Ovuláció

Fluffer's not dead

Én: Can I eat your pancakes?

Pál: No, you can't.

Én: Can I play with madness?

Pál: Yes, you can.

Remélem, hamarosan belejövök újra, addig is hallgassunk zenét.

Ez a nap is eljött...

Túltelítődtem hírességekből, csak indokolt esetben írok már róluk, bár kétségtelen, hogy abban pl. van némi pikantéria, ha az ember egyik nap Deutsch (ex Für) Tamást, másnap meg Bajnai Gordont vetkőzteti; ezt az élményt az sem tudja elrontani, hogy mind a cipőboltban, mind a barkácsáruházban eladónak néznek, ha munka után betérek vásárolni. Említést érdemel továbbá, hogy Lothar Matthaus is nálunk járt, miután úgy hallom kilátásba helyezte, hogy ismét elvállalná a szövetségi kapitányi posztot.

Forza Milan

Ha jól emlékszem a Batthyány-téren voltunk, a HÉV-megállóban ült egy lány, Szabi megkérdezte, szerintem ki lehet a kedvenc írója. Ránéztem, gondolkodnom se kellett, egyből azt válaszoltam, hogy Kundera lesz. Odamentünk, megkérdeztük: "Hát igazából nincs kedvencem, de Kunderát például nagyon szeretem..." És ekkor rám tört az érzés, hogy én esetleg még mutathatok újat a világnak, de a világ számomra már semmi újat nem tartogat, mindent láttam már, átlátszó az egész. Nagyon kiábrándító volt, és amellett, hogy Kunderát mindig is valami trendi entellektüel faszkodásnak tartottam, ez is hozzájárult ahhoz, hogy ellenérzéssel viseltessek a szerző iránt. 

És mégis, most, mikor életemben először olvasom, arra gondolok, hogy cseh nyelven is, mely eddig számomra csupán kozmetikai termékek, kekszek hátuljának vagy porszívók használati utasításainak tohonya nyelve volt, ím lehet olyan szöveget alkotni, mely egyszerre pragmatikusan következetes és költőien emelkedett, gondolatébresztő és érdekes. Meg mókás dolog látni az őszinte megrökönyödést a barátaim arcán, mikor elmondom nekik, hogy Kunderát olvasok.

A múlt darabkái-A letűnt idők nyomában

Idegenvezetés területén senki nem produkált még akkora bravúrt, mint a lengyelek. Buszos kirándulás a Mazúri-tavak környékén, egyszercsak megállunk valahol, és felszáll egy figura- eleve hogy néz ki, és akkor még meg sem szólalt-, mint hamarosan kiderült, az idegenvezető. Jellegzetes hanghordozása azonnal foglyul ejtett, éreztem, aznap már nem leszek képes máshogy beszélni én sem. Hanem amit mondott, végképp kiemelte őt az összes többi guide-ok közül, forradalmasítva mindazt, amit a műfajról eddig tudtunk. Persze mindehhez Lengyelország történelmi múltja és az adott környék földrajzi adottságai egyaránt kellettek- haladtunk végig a tájon, ő a dicső ősökről mesélt és időről-időre megszólalt: "Aand on the right side..." Mindenki jobbra néz, sehol semmi, ám ő már folytatja is: "There was a caastle... wich was very nice... but, unfortunately, it was bombed by the Germans, and then by the Russians in the Second World War..." És ilyen látnivalóból akadt bőven, hol a jobb, hol a bal oldalra kapkodtuk a fejünket, mindenhol gyönyörű kastélyok álltak valaha, csakhát. Persze azért akadt kurrens látványosság is, mármint olyan, ami éppen ott is volt, és a Mazúri-tavak környéke amúgy nagyon szép vidék, mégis legszebb emlékeinket ezek a hajdanvolt nevezetességek jelentették a túráról. Illetve mesélt még a német lovagrendről is, akikhez annakidején a terület tartozott, bár senki- a magyarok közül legalábbis biztosan- nem igazán értette, mik is azok a Teuton Éjszakák, noha nagyon is hangzatosan csengett angolul. Mire mindenkinek leesett, hogy azok Teutonic Knights, nem pedig Teutonic Nights, már kész is voltunk egy minisorozat hevenyészett szinopszisával.

Summer days, drifting away, to uh, those summer nights...  Ez persze csak pár kiragadott darabka mindabból a mókából és kalandból, ami három EU-s lengyelországi utunk során adatott, korántsem a legfergetegesebbek, de valahogy épp a felszínre kerültek abból a bizonyos mélységes mély kútból.

Winter is coming

Tegnap lebetegedtem, hazafelé kicsúszott a kezemből a zacskó, szétgurultak a mandulák, a pezsgősdugó meg belelőtt egyenesen a szemembe. Ma reggel a konyhapultról ettem meg a müzlim egy részét a tejjel együtt, a háziorvos szokás szerint nem rendel, úgyhogy a táppénzt nem tudom elintézni, csak az ügyeletre tudok menni, viszont nincs melegvíz.

Strange Fruit

-Hagymásbabot adok neked, ha megnyalod ezt.

-De hiszen ez engem néz! Ez egyenesen rám néz!

-Ez... Isten.

Quick Update

A mai napra jutó hírességek: Ciccolina, a Unique együttes kétharmada gyerekkel, illetve Dobó Kata, de őt nem láttam, csak mondták. Ciccolinát nem ismertem fel, de a felfújt száj, erős smink, napszemcsi kombó alapján egyből beazonosítottam, kérdeztem, hogy ez valami pornószínésznő volt-e, és hát ő. Ő is kicsi így élőben. Érdekesség még az orosz és magyar kéksapkás békefenntartó alakulat; megjegyzem ők tudják, mi a rend, egy csomagban sem volt tiltott eszköz vagy folyadék, és a lábuk sem sokkal büdösebb, mint egynémely civilé, sőt. Volt egy elkülönített vizsgálatom is, egy férfi magánál felejtette a boxert, fizethette a büntetést, illetve elejtettem egy, a gazdája szerint tízdolláros krémet, a nagyja a nadrágomra meg a cipőmre ment, úgyhogy finom illatom volt az utolsó pár órában. Kapunk egyenruhát is, munka (túlóra) után elmentem próbálni, lesz vagy hat galléros póló, zakó meg három nadrág, egész jó, kényelmes, a szárát majd nekem kell felvarratnom, de legalább nem kell majd állandóan betűrögetnem a fehér ingemet a nadrágba, ami eddig kábé a munka legidegesítőbb része számomra.