2015. június 18., csütörtök

Hajnali gondolatok

Még a legmakacsabb ateista sem állíthatja, hogy a vallás kártékony lenne. Nem mintha sok esetben nem lenne tényleg az, de mint egyik legalapvetőbb, megkerülhetetlen része az emberiségnek, életünknek, történelmünknek, az útnak, amin idáig eljutottunk, ezt állítani olyan lenne, mintha azt mondanánk, hogy a képzelőerő, vagy az agresszió káros dolgok. Vagy, mondjuk, hogy a sejtosztódás káros dolog. Semmi amit idáig elértünk nem jöhetett volna létre vallások nélkül, azazhogy vallások nélkül egészen más irányba fejlődött volna az emberi faj. Persze megszámlálhatatlan negatív példát hozhatunk fel ellene, ahogy az agresszió, vagy a többi esszenciális emberi dolog ellen is, ami hol rossz, hol hasznos , de lényegében ez is egyike azoknak, amelyek olyan mélyen belénk vannak kódolva, hogy -bár nehéz leírnom- talán soha nem tudjuk levetkezni, mert -és ezt a legnehezebb kimondani- ez (is) tesz emberré minket. A háborúk, az írásbeliség, az építészet, a társadalmi normák és struktúrák szövetébe végtelen szállal belekötve van jelen minden ember életében. Ugyanígy azt sem mondhatjuk, hogy a vallás értelmetlen lenne, hiszen tisztán látható, milyen lelki és erkölcsi igényeket elégít ki, melyek ma már talán súlytalannak tűnnek, de a világra rácsodálkozó első embereknek, őseinknek minden bizonnyal magát a túlélést jelentette az az egyébként teljesen irreális szokás, ami mentén falkáikat, napi teendőiket, gondolataikat, egyszóval mindent felépíthettek, megszervezhettek. Semmilyen valós tartalma nincs, pusztán  a lelkiismeret lecsillapítására szolgál, ezért kell(ett) annyira ragaszkodnunk hozzá, hogy zsigeri beidegződéssé, azaz szokássá váljon. Hiába fogadjuk el, hogy mindennapi babonáink, társadalmi szokásaink egy látszólag önkényes rendszer szerint működnek, muszáj hozzájuk igazodnunk, hogy működni tudjunk; ugyanez a helyzet a vallással is. Még akkor is, ha tudjuk, hogy minden istent mi teremtettünk, és bizony vannak olyan erők, amelyekkel szemben tehetetlenek vagyunk. Ugyanúgy el kell fogadnunk tehát, hogy léteziő dolog a "Soli Deo Gloria", mint hogy létező dolgok a szoli, deó és Glória is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése